Szeptember 18-án voltam a 16. Isztambuli Csomagolási Vásáron. Inkább ipari csomagolás, mint tervezés és design, de a kettő mélyebben összefügg, minthogy külön lehessen beszélni róluk. Nemzetközi kiállítás, de azért döntően török és közelkeleti (és persze mint mindenhol: japán és kínai) cégek voltak, inkább a kivitelezőket keresők és egyéb látogatók mezőnye volt külföldi. Egy magyart sem láttam. Más diákot sem nagyon, itt is probléma (talán súlyosabb is, mint nálunk), hogy nincs túl sok kapcsolat a tervezői képzés és a tervezői munka között. Ez különösen meglátszik a csomagolásnál, ahol annyi technikai megkötés, szabály és anyag ismerete (lenne) szükséges, hogy a terv lemászhasson a papírról...
Képeket ígértem, ugye?
 | |
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||
A visszaúton láttam ezt a bicikli-alagutat,
csak bicikliboltok voltak véges-végig:
Jók a fotók.
VálaszTörlésA kerékpárok tömege meg félelmetes.
Akkor vasárnaponkénti élményeidről várhatunk beszámolókat?
VálaszTörlésEgyébként sokan járnak kerékpárral az utakon? Vannak külön kerékpárutak? Sajnos, még nem jártam arrafelé!
Nem vagyok "szakmabeli", így egy-egy mondat jól jönne a képekhez. Miért éppen ezeket a standokat fotóztad le?
Vasárnapot választottam (a 30 perc alatt a Föld körül miatt - http://www.mr1-kossuth.hu/musoraink/harminc-perc-alatt-a-fold-korul.html) :)
VálaszTörlésA képekhez annyit, hogy az első, a fogadócsarnok a hatalmas Atatürk miatt került lencsevégre (már kezdem megszokni, hogy mindenhol ottvan), a többi stand pedig teljesen önkényesen került kiválasztásra, az abszolút kedvencem a felhős stand!